A képre kattintva megtekinthető a nagyobb verzió.
A Fernandes viszonylag új cég, mostanra már nem is nagyon gyártanak alsóbb kategóriás hangszereket.
Az AMB-4 szériát megszüntették, a Fernandes weboldalon sem szerepel már,
de nálunk még jó pár helyen kapható ilyen basszusgitár.
Közepes ára ellenére nagyon megbízható megszólalású és kényelmes hangszer, és az elektronikát
felsőbb kategóriára cserélve kimondottan jó basszusgitárrá alakítható.
A képre sajnos rákerült a gitárállvány egy része is, tehát az alul látható fura lábak nem
a hangszer tartozékai...
Hangzás
A hangszer új, cserélt elektronikája Seymour Duncan.
A legfelső Duncan szériát céloztam meg, nem is hiába: mindkét
pickup hangja határozott, külön-külön és keverve is kiváló a hangzás. A hátsó hangszedő két
mikrokapcsolót is tartalmaz, amivel a középmély illetve a mély tartományt lehet külön-külön
vagy együtt kiemelni. Nagyon érdekes eredményeket lehet elérni ezek variálásával.
A hátsó, húrláb melletti pickup önmagában a Pastorius soundot kedvelőknek ajánlott,
nagyon szép fretless hangzás érhető el vele. Az első pickupot önmagában sosem szoktam használni,
de aki szereti a telt, 70-es és 80-as évek basszushangzását idéző rockos, funkos megszólalást,
gyakran vált majd erre. A két hangszedőt azonos arányban megszólaltatva kellemes, telt a hangzás,
megfelelő attackkal és melegséggel.
Az elektronika három potméteres (pickup-arány, dupla hangszínszabályozó magas és basszustartományra,
végül egy hangerő), és egy 9 voltos elemmel működik. Tapasztalatom szerint nagyon sokáig bírja az
elem, ha a hangszer pihentetésekor az ember kihúzza a kábelt az aljzatból (az aktív elektronikák
ilyenkor szoktak bekapcsolni, és ilyenkor fogyasztják az elemet). Az elmúlt 3 évben egyszer
sem volt zajproblémám, akármilyen színpadi felállással, reflektorokkal stb. kellett játszani.
A pickup-arány szabályozó - az összes többi potméterrel együtt - nagyon kényelmes, középen
érezhető kattanással. Ilyenkor mindkét hangszedő egyformán szól, és innen kiindulva akár "vakon",
lehalkított hangszerrel is kitekerhető a megszokott beállítás.
A hangszínszabályzó két, egymásba illesztett potméterrel oldja meg a két tartományos
- basszus és magas - EQ-zást. Itt is kattanással érezhető a vágás/kiemelés nélküli középső állapot.
Mindkét potméter nagyon érzékeny, de kényelmesen kezelhető. Egészen extrém beállítások is elérhetők,
de finom szabályozásra is van lehetőség.
A hangerőpotméter nem szorul magyarázatra, viszont itt található a Seymour Duncan elektronikákra jellemző
slap kapcsoló. A hangerőpotméter kihúzásával kapcsolható be, a magas és mélytartományokon emel.
Az emelés hangszíne az előerősítő áramkörén módosítható, külön potméter nincs hozzá.
A Duncan elektronikával a hangszer nagyon érzékeny, és egy adott beállítással számos hangzás megvalósítható.
Hűen és gyorsan reagál a pengetési mód megváltozására, hangerőben és hangszínben egyaránt. Ehhez valószínűleg
hozzájátszik a fretless nyak is, de másoktól is hasonlókat hallottam a Seymour Duncan termékekkel kapcsolatban.
Kialakítás

Először nyakba véve a hangszer súlya tűnik fel, illetve annak hiánya: nagyon könnyű és kényelmes.
Az egyensúly jó, nem fej- illetve testnehéz, a nyak pedig kényelmes.
A hangolókulcsok így 7-8 év elteltével már nem lézerpontosságúak, de azért nagyon megbízhatók. A
húrláb és a nyak is kényelmesen állítható.
A bundok eltávolítását Medgyessy Tibi végezte; ahogy a mondás tartja, a név kötelez: kiváló munkát végzett!
Annak idején végtelenül precízen beállította a nyakat is, így amikor először a kezembe vettem
a hangszert, el sem akartam hinni, milyen kényelmes. A bundok helyét fával töltötte fel, így
könnyen láthatók az érintőhelyek. Sokan képesek "vakon", jelzés nélküli nyakon pontosan játszani
bundnélküli basszusgitáron, én azonban nem tartozom közéjük; be kell vallanom, sokat segít,
ha látom az érintők helyét.
Kis tömege ellenére elég strapabíró a hangszer; lett már leejtve, eldöntve, belerúgva, de eddig még
semmi baja (kopogjuk le...). Még ha nem is Music Man erősségű a felépítés, nagyon megbízható cucc ez.
|